Keresztúti elmélkedés
Szöveg: Valter Margit CB
Képek: Keresztúti stációk Hommokkomáromban
Letölthető pdf: Keresztut_2021
1. állomás: Pilátus elítéli Jézust
Pilátus kimondta az ítéletet. A tömeg kényszerítette ki,
és az Emberfia halálát okozta vele.
Hányszor mondunk mi is könnyelműen ítéletet másokról,
nem törődve a következményekkel, az okozott sebekkel!
Urunk, aki maga vagy az Ige,
te magadra vettél minden becsmérlő és hazug kijelentést.
Segíts bennünket, amikor a látszat-igazságok könnyű útját választanánk:
világosítsd meg szívünket!
2. állomás: Jézus vállára veszi a keresztet
Jézus vállára helyezik a súlyos keresztet, és ő nem ellenkezik.
A fa, amelynek gyümölcsöt kellene teremnie
és táplálékul szolgálnia, most rá nehezedik.
A földre nyomja az Isten Fiát; a földre,
mely az ember bukása óta tövist és bojtorjánt terem.
Jézus átöleli a keresztet, hogy az újra az Élet Fája legyen.
Urunk, segíts bennünket, mikor elherdáljuk életünk kincseit,
a tőled kapott ajándékokat:
segíts, hogy téged követve visszataláljunk az Élet útjára!
3. állomás: Jézus először esik el a kereszttel
Az Emberfia kimerülten a földre roskad.
Magára vette és hordozta a bűneinket. Most összetört és elfáradt.
Mi is sokszor elesünk, elhagy bennünket az erőnk.
Mert nem tartottunk ki ígéreteink mellett.
Mert nem tiszteltük elköteleződéseinket.
Segíts nekünk bukásainkban, Urunk, emelj fel bennünket!
4. állomás: Jézus találkozik anyjával
Mária mindig ott van.
Fia életének örömteli pillanataiban, mint a kánai menyegző –
de akkor is, amikor szenved, amikor segítségre van szüksége.
Mi is, amikor szenvedünk, támaszt és együttérzést találhatunk Máriánál.
Rá bízzuk terheinket, rá bízzuk szenvedésünket.
5. állomás: Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni
Cirenei Simon hordozza az Úr Jézus keresztjét, mert erre kérték.
Kötelességből teszi, és általa valóban Isten szolgájává válik:
hagyja, hogy a kegyelem cselekedjen benne.
Mi is erre kaptunk meghívást: hogy kövessük Krisztust,
hogy meghalljuk az Ő hangját,
és hogy szolgálatára legyünk. Urunk, segíts nekünk, hogy válaszoljunk hívásodra,
amikor valakinek arra van szüksége, hogy vele együtt hordozzuk keresztjét!
6. állomás: Veronika megtörli Jézus arcát
Amit Veronika tesz, az egy nagyon egyszerű, mégis nagyon bátor cselekedet.
Dacol a Jézust körülvevő katonák haragjával. Jézus elfogadja ezt a gesztust,
mely tele van gyengédséggel.
Merjük letörölni a könnyeket! Merjünk kézen fogni egy szegényt!
Legyen hozzá bátorságunk, hogy mosolyogjunk, és hogy
a vigasztalás forrásai legyünk a körülöttünk lévő betegek számára!
7. állomás: Jézus másodszor esik el
A kereszt, amit hordoz, nem pusztán egy darab fa. Ez a mi bűneink.
A rossz, ami az ember szívében lakik. Nem meglepő, hogy elesik a súlya alatt.
Ám Jézus felkel. Szeret bennünket, ezért felkel.
Szeret bennünket, ezért felemel bennünket is.
Engedjük meg Istennek, hogy szeretetével újra és újra
kiemeljen bennünket bűnünkből és szégyenünkből!
8. állomás: Jézus találkozik a jeruzsálemi asszonyokkal
Mindenki elpártolt tőle és magára hagyta.
Csak ezek az asszonyok maradnak, akik kísérik Jézust.
Mi is, amikor a csüggedés úrrá lenne rajtunk, amikor elhagyatva érezzük magunkat,
mindig találhatunk valakit, egy felénk forduló tekintetet,
hogy visszataláljunk a bizalomba.
Ne féljünk újra bízni a másik emberben, bízni Istenben,
aki sohasem hagy magunkra bennünket!
9. állomás: Jézus harmadszor esik el
A világ szívében gyökerező rossz mindig jelen van;
súlyos teherként nehezedik minden élőre.
Isten nem felelős azért, hogy az emberek szeretik az erőszakot,
hogy a gyűlöletet és a halált választják.
De mindig ott van, hogy megbocsásson és felemeljen bennünket.
És mi? Mi megbocsátunk?
Urunk Jézus, segít nekünk szívből kimondani a megbocsátás szavait,
a szeretet mellett dönteni a gyűlölet ellenében!
10. állomás: Jézust megfosztják ruháitól
Krisztust már magára hagyták. Most pedig meztelen. Mi maradt belőle?
De a méltóságát nem veszítette el. Tudja, hogy az Atya szereti őt. Bízik. Hisz.
A bajban, a nehézségben, Isten mellettünk marad.
Urunk, segíts bennünket, hogy bízzunk a te el nem múló hűségedben,
és azt minden földi körülménynél többre értékeljük!
11. állomás: Jézust keresztre szegezik
Krisztus szenved. És ezzel a szenvedéssel
minden nap találkozhatunk az emberek arcán.
Láthatóan jelen van. De Krisztus szenvedése telve van reménnyel.
Nyitott az életre. Kitárt kezeit gyötrik a szögek.
Mi is megnyithatjuk kezünket az emberek szenvedése felé.
Urunk, segíts, hogy legyőzzük félelmünket az emberi szenvedés láttán!
Hogy valóban a te Tested tagjai legyünk,
ellentmondva a közöny kísértésének!
12. állomás: Jézus meghal a kereszten
Szt. János evangéliumából: „Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére,
Mária, Kleofás felesége és Mária Magdolna. Amikor Jézus meglátta anyját
és az ott álló tanítványt, akit szeretett, így szólt anyjához:
»Asszony, íme, a te fiad!«.
Azután azt mondta a tanítványnak: »Íme, a te anyád!«.
És attól az órától magához vette őt a tanítvány.
Ezután Jézus, aki tudta, hogy már minden bevégeztetett,
hogy beteljesedjék az Írás, így szólt: »Szomjazom!«.
Volt ott egy ecettel teli edény.
Ezért ecettel telt szivacsot tűztek egy izsópra, és a szájához nyújtották.
Amikor Jézus az ecetet megízlelte, azt mondta: »Beteljesedett!«.
És fejét lehajtva kilehelte lelkét.” (Jn 19,25-30)
13. állomás: Jézus testét leveszik a keresztről, és szent anyjának ölébe fektetik
Gyakran látjuk ezt a művészi ábrázolást:
Mária, fia halálától meggyötörten, karjaiban tartja a holttestet.
Hogyan állunk mi a halállal szemben?
Urunk, mikor a szenvedés túl erős, és a szomorúság eláraszt bennünket,
akkor is tudjuk, hogy a szeretet erősebb, mint a halál.
Jöjj, és töltsd el reménnyel könnyeinket!
14. állomás: Jézus testét sírba helyezik
Meghalt. Testét sírba helyezik, a bejáratot pedig egy sziklával zárják el.
Úgy tűnik, mindennek vége.
Fontos tudni, hogy néha elképzeléseink, előítéleteink áldozatává válunk,
és mi magunk helyezzük a követ szívünk elé, elzárva azt.
De nincs vége mindennek, nem a halálé az utolsó szó!
Mindig ott van ez a ragyogó világosság, az Élet világossága,
amit Isten újra lángra akar gyújtani!
