Paradicsom

Szócséplő – Az Úr paradicsoma

Az Úr paradicsoma

A címben idézett kifejezés nem a bibliai teremtéstörténetben szerepel, hanem kicsivel később (Ter 13,10). Mégis, remélhetőleg mindenki a Szentírás első lapjain leírt Édenkertre gondol, és nem egy isteni tulajdont képező növényre.

Nekünk, magyaroknak különösen nehéz dolgunk van, hiszen a „paradicsom” később egy Amerikából származó zöldség (egyesek szerint gyümölcs, de ebbe most ne menjünk bele) neve is lett. Ha megnézzük a külföldi elnevezéseket, egyértelművé válik, hogy a bibliai „helyet” és a növényt csak a magyar nyelv kapcsolja össze. Angolul Paradise, németül Paradies, franciául Paradis – mindez a latin paradisus szóból (míg a zöldség neve: tomato, Tomate, tomate…).

De miért éppen paradicsom? 

A kulcs az Énekek éneke héber szövegében (4,13) szereplő pardész kifejezés. Ez egy perzsa jövevényszó, mely egészen egyszerűen – kapaszkodjatok! – „kert”-et jelent! A szó a Haag-féle Bibliai Lexikon szerint az óperzsában pairi daeza alakban mutatható ki, alapjelentése „kerítés”; ebből fejlődött ki a „körülkerített kert” értelem. Két ószövetségi előfordulásakor – az Énekek énekében illetve a Prédikátor könyvében – gyümölcsösre, díszkertre utal: 

Én 4,13: „Hajtásaid gyönyörű liget” (Káldi) / „Hajtásaid gránátalmát termő kerthez hasonlók” (SZIT).

Préd 2,5: „Kerteket és ligeteket rendeztem be, és mindenféle gyümölcsfát ültettem azokban.” 

A görög szerzők közül Xenophón használja először a szót a Kr. e. 5-4. században, immár paradeiszosz alakban, méghozzá a perzsa királyok parkjainak (díszkert, vadaskert) megnevezésére. 

Akkor a paradicsom mindössze annyit jelent, hogy „kert”?

A címben idézett helyen (Ter 13,10) egyébként héberül a gan Adonaj kifejezés szerepel, ami konkrétan annyit jelent, hogy „az ÚR kertje”. Sok modern nyugati fordítás, vagy akár a Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (RUF) is köznévként, a „kert” szóval fordítja. Az Ószövetség görög nyelvű fordítása, a Septuaginta itt paradeiszosz szót használja. 

Sirák fiának könyvében (mely nem része a zsidó Szentírásnak) szerepel még két helyen a paradeiszosz (40,17 és 27/28: „Az Úr félelme olyan, mint az áldott paradicsom”), a modern fordítások néha kertnek, néha paradicsomnak (paradicsomkertnek) fordítják, értelmét tekintve itt igazából nincs nagy jelentősége a különbségnek.

De hogyan lett az eredetileg csak „kert”-nek vagy Édennek nevezett helyből Paradicsom? 

Nos, a Septuaginta szóhasználata nyomán kezdték el kifejezetten az Édenkert megnevezésére kisajátítani ezt a szót, és így, speciális értelmet nyerve ment át a későbbi zsidó és újszövetségi szóhasználatba. 

Természetesen a görögben is létezett több „kert” jelentésű szó, például az evangéliumokban is használt képosz

Lk 13,19: (Az Isten országa) „hasonló a mustármaghoz, amelyet egy ember fogott, és elvetett a kertjében.”

Jn 19,41: „Azon a helyen, ahol felfeszítették őt, volt egy kert, és a kertben egy új sírbolt, amelyben még senki sem feküdt.” 

Azonban a paradeiszosz szó az Újszövetségben már tulajdonnévként jelenik meg, speciális értelemben. Több mint egyszerű kert – ez az Úr kertje, az Édenkert maga: 

Lk 23,43: „Bizony, mondom neked: még ma velem leszel a paradicsomban!”

2Kor 12,4: „…elragadtatott a paradicsomba, és titkos igéket hallott, amelyeket embernek nem szabad kimondania.”

Jel 2,7: „Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak. A győztesnek enni adok az élet fájáról, mely Isten paradicsomában van.”  

A paradicsom tehát egy olyan kertet jelöl, melyet a bőség, sokszínűség és zavartalanság jellemez. A hívő gondolkodás számára ez nagyon jól kifejezi az Isten közvetlen közelségének megtapasztalását. Ezért találja alkalmasnak ezt a szót a bűnbeesés előtti állapotra és az örök üdvösség „helyének” megnevezésére is. 

 

 

Related Articles

Lisieux-i Szent Teréz titka

Lisieux-i Szent Teréz bátorít minket, és azt üzeni: „tárd fel minden szegénységedet, minden elégedetlenségedet, minden szenvedésedet, minden fájdalmadat, ne rejts el semmit! Írj egy őszinte, személyes levelet, és amikor beteszed majd a kosárba, add oda egészen magadat és engedd meg, hogy az Úr Jézus beszálljon a bárkádba és ő kormányozza azt. És én megígérem neked, hogy rózsaesőt hullatok rád. Azaz a remény és a bizalom kegyelmét. Bátran menj tovább ÜRES KÉZZEL, az Atya mindenben gondoskodik rólad, hiszen az Ő szeretett gyermeke vagy!

A szív húrjai

Nézzük meg közelebbről, hogy milyen szeretetképességek, szeretetkészségek voltak Lisieux-i Szent Teréz szívében, amelyeket jól tudott működtetni, és ránk hagyta biztos útnak.
Bónusz: a 2020-as Rózsaeső imaest felvétele, ahol Beáta Mária nővér tanítása elhangzott.

Vajon mitől lesz értékes az életem?

Élni másokért, életet adni, éltetni másokat, életre hívni dolgokat – mi lenne, ha inkább ebben gondolkodnánk? De hogy ezt tegyük, nekünk magunknak kell élettel telinek lenni, ápolni az életet magunkban és a környezetünkben. Megéri az életre voksolni és még a halálban is az életre nyitni.