20. nap
Őáltala

Valóságos jelenlét az életemben

Észre tudom venni Krisztus valóságos jelenlétét a hétköznapjaimban?
Ostya és emberek
Őáltala
Őáltala
Valóságos jelenlét az életemben
/
Őáltala
Őáltala
Valóságos jelenlét az életemben
/

Valóságos jelenlét az életemben

A kezembe fogok egy tárgyat, bármilyet. Becsukom a szemem, és megpróbálom észlelni ezt a tárgyat a kezemmel.

 

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

 

„Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit a szemünkkel láttunk, amit szemléltünk, és amit a kezünkkel tapintottunk: az élet Igéjét hirdetjük nektek.” (1Jn 1,1)

 

„Hallottuk, láttuk, szemléltük, megérintettük az élet Igéjét! (vö. 1Jn 1,1) Ebből a felsorolásból – hallottuk, láttuk, szemléltük, megérintettük – hiányzott még egy: megettük. És ez az utolsó lépés is megtörtént az Eucharisztia alapításával: ‘Vegyétek és egyétek…’ Isten úgymond külső jelenléte, mint olyan, az emberben válik személyessé és belsővé nemcsak célra irányulóan és anyagtalanul (ahogyan a látásban, a hallásban, a szemlélésben és a hitben), hanem valóságosan, konkrétan, teljesen hús-vér lényünknek megfelelően. Az Eucharisztia Isten  ‘leereszkedésének’ utolsó foka: teremtés, kinyilatkoztatás, megtestesülés, Eucharisztia.” (Cantalamessa, 98.)

 

Istenem, valóságos jelenléted az Eucharisztiában arra hív, hogy én is igazán legyek jelen önmagam, szeretteim és a te számodra. Te megszentelted földi életünket, segíts, hogy megtaláljalak és imádjalak lélekben és igazságban!

 

Üdvözlégy Mária

 

Meghívás, életre váltás

Ma megpróbálom Krisztus jelenlétét meglátni, hallani, érinteni és ízlelni egy-egy konkrét valóságban, ami az egyszerű mai napomhoz tartozik.

 

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

 

 

Kulcsszavak

jelenlét, valóság, éhség

 

2022. január 19. – Szerda

Napi Evangélium

Lk 10,25-37

Kafarnaumban így tanította Jézus a sokaságot: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik soha. Megmondtam nektek: Bár láttok engem, mégsem hisztek. Minden, amit az Atya nekem ad, hozzám jön. Aki tehát hozzám jön, nem utasítom el. Nem azért jöttem le a mennyből, hogy a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki küldött engem. Aki pedig küldött, annak az az akarata, hogy semmit el ne veszítsek abból, amit nekem adott, hanem feltámasszam az utolsó napon. Atyám akarata az, hogy mindaz, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, és én feltámasztom az utolsó napon.”

osszekulcsolt kezek biblia nyitott konyv