Írom és mondom

Pünkösd, legénybúcsú és hercegi esküvő

Írom és mondom
Írom és mondom
Pünkösd, legénybúcsú és hercegi esküvő
/
Írom és mondom
Írom és mondom
Pünkösd, legénybúcsú és hercegi esküvő
/

Pünkösd, legénybúcsú és hercegi esküvő

Nem volt ez olyan régen, mindössze három éve, mégis egy másik időszámítás szerint. Írásom a Covid előtti állapotokat tükrözi, ezért a történet több pontján is felszisszenhetünk: semmi maszk vagy távolságtartás, özönlenek a turisták, és vígan legénybúcsút tartanak a budapesti kocsmákban, kézrátétellel imádkozunk emberekért, akik a templom szentélyében torlódnak! De hogyan is kezdődött a készülődés 2018 pünkösdjére?

A Mária Rádió reggeli műsorának riportere feltette a becsapós kérdést: „Kell-e érezni a Szentlelket?” Ilyenkor az ember illedelmesen és katekizmusba illő teológiával azt válaszolja, hogy á nem, lényeg a hit tapasztalata, de ha már ilyen eszméletlen korán felkeltem ennek a riportnak a kedvéért, még jó, hogy érezni akarom a Szentlelket! Áradjon ki az egész világra, jöjjön a szeretet új pünkösdje, amit annak idején az apostolok és az őket hallgatók is alaposan megéreztek! Pozitíve. Igen, akarjuk az örömet, a vigasztalást, az erőt! Kell-e a színes díszlet a templomban, a dicsőítés, kellenek-e a szép énekek, a villódzó fények, hogy a Lélek felé terelgessék, és megnyissák ‒ ki tudja hol bóklászó ‒ testünket-lelkünket? Érdemes-e egy imaesten két órát fordítani a Lélek befogadására? Hát persze!

Szombat este van, a templomajtón túl a világ bulizni készül. A Corvin-negyedben több legénybúcsúhoz készülődő férficsapat spannolja magát gyanús módszerekkel, hát biztosan ők is a mennyország előízét akarják megérezni, csak más úton indultak el. A leggyanúsabbak a pláza emeletéről néznek le: pápának, bíborosnak és egyéb egyházi személyeknek öltözve. Vajon mire készülnek?? Jó lesz ez az imaest, áradjon a Lélek bent a templomban, és még inkább a Józsefváros sötétebb szegleteiben!

Délután a templomban készítjük a díszleteket, Erzsi néni már benn ül a padban és figyel. Ő mindig fel tudja tenni a legfrappánsabb kérdést, majd meglepő csavarral beszámol a világ legfrissebb fejleményeiről, amit éppen a tévében látott:

“Mi az ott középen, bábszínház lesz? Gyerekeknek?”

“Ó, hát mindenkinek! Erzsi néninek is, meglepetés!”

Erzsi néni tovább fűzi a gondolatmenetét:

“Délután néztem a hercegi esküvőt (Harry). Afrikai a menyasszony!”

“Na de Erzsi néni, nem is afrikai!”

“Na jó, csak félig, de az anyja teljesen!”

Erzsi néni szereti fekete-fehérben látni az élet dolgait, de inkább feketében. Vajon kijön-e majd imát kérni a színes leplek alá, amiket bábszínháznak aposztrofált? Hát, addigra ő már elment, nem tudom, mikor lett neki sok. De most egy kicsit előreszaladtam.

Szóval kezdődik a pünkösdi imaest, összeült a zenekar, összeállt a közösség három ága, feladatok leosztva. Ki a padokból, dicsőítsünk, a Lélek pedig jön, illetve ő már eleve ott volt, csak nekünk kellett belépni a jelenlétébe. Nagyon jó a buzdítás, pont ez kell nekünk: elég a sok fekete-fehérből, lássuk az igazi színeket és árnyalatokat, Jézus tekintetével, ezt adja most a Lélek! A színes leplek tehát nem bábszínházhoz készültek, hanem emberek valóságához, és jönnek is, be a sátor alá, amit mi tartunk, testvérek és nővérek. Ágaskodunk, hogy beférjenek, és most az se baj, hogy fáj a jobb karom, Beátának talán az egész fél oldala, Isten népe ennyit megér. A sátor alatt kis pünkösdi néppé áll össze az éppen aktuális csoport. Vajon milyen utakon terelte egybe őket a Szentlélek, vajon merre vezeti őket tovább? Örömmel jönnek be, még nagyobb örömmel távoznak, pünkösd van. Szeretem Erzsi nénit.

2022. január 19. – Szerda

Napi Evangélium

Lk 10,25-37

Kafarnaumban így tanította Jézus a sokaságot: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik soha. Megmondtam nektek: Bár láttok engem, mégsem hisztek. Minden, amit az Atya nekem ad, hozzám jön. Aki tehát hozzám jön, nem utasítom el. Nem azért jöttem le a mennyből, hogy a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki küldött engem. Aki pedig küldött, annak az az akarata, hogy semmit el ne veszítsek abból, amit nekem adott, hanem feltámasszam az utolsó napon. Atyám akarata az, hogy mindaz, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, és én feltámasztom az utolsó napon.”

osszekulcsolt kezek biblia nyitott konyv