9. nap
Őáltala

Maradj velünk, Urunk!

Mit tehetek, ha az imában megtapasztalom a kísértést, vagy elbátortalanodom?
tőrt ostya
Őáltala
Őáltala
Maradj velünk, Urunk!
/
Őáltala
Őáltala
Maradj velünk, Urunk!
/

Maradj velünk, Urunk!

Jelenvalóvá teszem magam, és összeszedettségemben csupán észlelek. Figyelek a körülöttem levő világra. Próbálom felfedezni a zajok közötti csendeket is.

 

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

 

„Odamentem az angyalhoz, és mondtam neki, hogy adja át nekem a kis könyvtekercset. Így szólt hozzám: Fogd és nyeld le! Keserű lesz tőle a gyomrod, de a szájadban olyan édes lesz, mint a méz.” (Jel 10,9)

 

Aki halad az ima útján, és hozzászokik, hogy csendben és kiüresedetten maradjon Isten társaságában; aki az eucharisztikus kenyérből táplálja a Krisztussal való kapcsolatát, az azt is megtapasztalja, hogy az egykori édesség keserűsséggé válik. A néha oly édes csend, amiben felcsillan Isten szerelmes jelenléte, olyan hellyé válik, ahol mindenféle szorongató sötétségekkel találkozunk. Felesleges próbálkozás ezeket elhessegetni vagy kézben tartani. Itt egyet tehetünk: benne maradunk. A soha nem változó Isten jelenlétére fókuszálunk, és nem foglalkozunk a zajongó jelenségekkel. Boldogok azok, akik elég szegények ahhoz, hogy ne keressenek könnyebb táplálékot, mert Isten országa az övék. (vö. Mt 5,3)

 

Uram, amikor az imában megtapasztalom a kísértést, vagy elbátortalanodom, emlékeztess  engem jelenlétedre! Vezesd figyelmemet a te csendes, szelíd és békés szereteted felé, és add, hogy tudjak veled maradni.

 

Üdvözlégy Mária

 

Meghívás, életre váltás

Ma mitől menekülnék szívesen? Most próbálok mégis szembesülni vele, ott maradni és szembenézni vele. Jézussal nézek rá, egyre messzebbről, az ő szemszögéből, és bensőmben megengedem, hogy legyen.

 

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

 

 

Kulcsszavak

szegénység, szembenézni, maradni, csend

 

2022. január 19. – Szerda

Napi Evangélium

Lk 10,25-37

Kafarnaumban így tanította Jézus a sokaságot: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik soha. Megmondtam nektek: Bár láttok engem, mégsem hisztek. Minden, amit az Atya nekem ad, hozzám jön. Aki tehát hozzám jön, nem utasítom el. Nem azért jöttem le a mennyből, hogy a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki küldött engem. Aki pedig küldött, annak az az akarata, hogy semmit el ne veszítsek abból, amit nekem adott, hanem feltámasszam az utolsó napon. Atyám akarata az, hogy mindaz, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, és én feltámasztom az utolsó napon.”

osszekulcsolt kezek biblia nyitott konyv