Az Ige kenyérré lett
Elhelyezkedem, behunyom a szemem, és a lélegzésemre irányítom a figyelmemet. Követem a ritmusát. A lélegzésem annak a jele, hogy élek. Amikor majd leáll, életem megszűnik ezen a földön.
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
„Aztán Mózesen elkezdve az összes prófétánál meg- magyarázta nekik, amit az Írásokban róla írtak.” (Lk 24,27)
Jézus hozzám szól. Tanít engem az Igén keresztül, az Egyház tanításán keresztül, az embereken és az eseményeken keresztül. A szívemhez szól. Megmagyarázza nekem azt, ami őróla szól. És én csak nehezen értem meg. Ő tényleg egészen más. Ő Isten, aki emberré lett, meghalt megvetetten, feltámad és felment a mennybe. Még feltámadása után sem mutatta meg mindenkinek dicsőségét. Köztünk maradt az egyszerű kenyér és bor színe alatt. Mindenben ott van, az útitársam ő, de csak a hitben tudom őt felismerni. Bolondság az értelmemnek, a hatalmas és dicsőséges Isten iránti vágyamnak pedig botrány. És mégis: Isten az, aki velem van, a megfeszített Krisztus, az Ige, aki kenyérré lett.
Uram, jöjj, árassz el Szentlelkeddel, hogy érteni és követni tudjalak téged, aki kicsivé lettél! Add, hogy ki tudjak üresedni: túl tudjak lépni önmagamon, hiúságomon és bölcsességemen, hogy felismerjelek a gyermek szemével.
Üdvözlégy Mária
Meghívás, életre váltás
Van-e olyan aktuális élethelyzet, ahol elvárom Isten beavatkozását? Van-e valamilyen problémám, amire már kisé türelmetlenül kérem Istentől a megoldást? Ma szeretném ezekben felfedezni Isten jelenlétét, az ő társaságát az utamon. Milyen ez nekem, ha nem oldja meg az életemet, de felkínálja közelségét, és így nem vagyok már egyedül?
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Kulcsszavak
tanítás, kiüresedés, útitárs
