A megtestesülés folytatódik
Leülök egy székre, ellazulok, érzékelem a testem súlyát, ahogyan ránehezedik a székre, s ahogyan a földi valóság megtart engem.
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
„Az Eucharisztia, miközben a szenvedésre és feltámadásra emlékeztet, folytatja a Megtestesülést. Mária az angyali üdvözletkor a test és a vér fizikai valóságában is magába fogadta Isten Fiát, elővételezve azt, ami bizonyos mértékben szentségileg minden hívőben megtörténik, aki a kenyér és a bor színében magához veszi az Úr testét és vérét. Mélységes analógia van ezért Máriának az Angyal szavára kimondott igenje és az ámen között, amit minden hívő kimond, amikor magához veszi az Úr testét. Máriának azt kellett elhinnie, hogy akit méhében fogan a Szentlélek erejéből, az Istennek a Fia (vö. Lk 1,30-35). Mária hitének folytatásaként az eucharisztikus misztériumról nekünk azt kell hinnünk, hogy ugyanaz a Jézus, Isten Fia és Mária Fia, teljes isten-emberi valóságában jelen van a kenyér és a bor színe alatt.” (II. János Pál, Ecclesia de Eucharistia 55.)
Igen, hiszem, hogy valóban jelen van a feltámadt Úr, és a kenyérben valóságosan ő jön hozzám, őt vehetem magamhoz. Hiszem és vallom, hogy emberré lett és ember maradt, és kenyérré lett az emberiség megszentelésére. És igen, áment akarok mondani erre. Ezen túl minden, ami hitelesen emberi, az isteni is; őrá mutat, ő felfedezhető benne. Áldott legyen Krisztus a megváltás csodálatos művéért!
Szűz Mária, segíts egyre őszintébb, teljesebb áment mondanom Krisztusra, az ő jelenlétére a kenyér és bor színe alatt, és mindarra, ami igaz emberségünkhöz tartozik.
Üdvözlégy Mária
Meghívás, életre váltás
Keresek magamban, a környezetemben egy emberi valóságot, amit igaznak, tisztának, hitelesnek látok. Hálát adok érte, és próbálom meglátni benne Isten képmását.
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Kulcsszavak
megtestesülés, emberség, istenség
